Cseh-Morva-dombság, IV.

Egy kellemes őszi nap - 2010. október 31., vasárnap - éppen megfelelő Znojmo új vasúti viaduktjának körbefotózásához, vagy a jemnicei vicinális meglátogatásához, úgy pedig még jobb, ha a mindkettő belefér a programba. Útvonalam. Budapest - Břeclav (70/130/110/250) - Znojmo (250) - Moravské Budějovice (241) - Jemnice (243) - Břeclav (243/241/246) - Budapest (250/110/130/70). Igénybevett járművek. EC174 Jan Jesenius/Jeszenszky János (Břeclav) - Os4508 (Znojmo) - Os24838 (Jemnice) - Os24839 (Znojmo) - Os4559/4523 (Břeclav) - EC175 Jan Jesenius/Jeszenszky János (Budapest-Keleti).

Jó öreg EC174-esünk ezúttal (hátulról előrefelé nézve) 19-91 518, 18-90 526, 88-91 100, 21-90 908, 20-91 557, 20-91 525, 20-91 556, 20-91 540, 84-91 105, 350 005 (kék-fehér-fekete színtervű) összeállításban vonult fel. A kezdeti utasterhelés eléri a 10%-ot. Rákospalota-Újpest bejáraton három percet időzünk egy Flirt társaságában, utasvédelem miatt, amíg el nem húz mellettünk a Nyugatiba tartó Hernyó - hatperces elmaradással fékezünk le a muzeális biztosítóberendezésű állomáson -, Verőce-Nagymaros között helytelenben közlekedünk, pályamunkák miatt. Verőce végponti váltókörzettől a 447-es szelvényig (Kismaros peronján túl) 60 km/h, a 489-es szelvényben 80 km/h ideiglenes lassú, valamint a pályásoknak fenntartott munkaterület növeli a késést. Nagymaroson ágyazatrostálógép figyelhető meg. A hegycsúszás helyén (558) a 60 illetve 40 km/h, szlovák területen a 198.990-es útátjáró utáni 50 km/h változatlanul tartja magát. Mindezek Párkány (Štúrovo) érkezőben 18 perccé adódnak össze. +16-tal folytatjuk, miután a csupán 13 felszálló elhelyezkedett. Érsekújváron (Nové Zámky) százhúsz, Pozsonyban (Bratislava) háromszáz a friss utasok száma, a szokásos leszállómennyiség mellett, és sajnos további kettő perccel romlik az EuroCity menetrendszerűsége. Fekete színű, Dispolokos Hercules vontat négytengelyes magasoldalfalúakat Jókút (Kúty) irányába, a szelvényszámozás szerinti bal (nagyállomás felől nézve jobb oldali) alagútba térítik a váltók, velünk pedig a helytelen sínpár alagútját választatja a forgalmi szolgálat - de nem alakul ki párhuzamos menet, a teher ugyanis lefékez az északi kapuzatot követő fedezőjelzőnél, hogy vonatunk az ott létesített kitérőpáron a helyesre kerülhessen át. Jókúton kilenc felszálló, hét leszálló, Břeclavban tizenöt leszálló, harminc felszálló a mérleg, tizenhét perces csúszásunkkal az EC104 Sobieskit is elverjük némileg. Papíralapú jegyet szerzek be, mégpedig egynapos, hétvégi hálózatit (SONE+), 150 cseh koronáért. Kár, hogy ezt az olcsóságot a vasúttársaság már nem támogatja sokáig: a következő menetrendi időszaktól ennyi pénzért egy-egy régióra sem kapni efféle jegyet. Znojmo állomásra a 9:31-kor induló, 4508-as személlyel - szerelvénye a Petra egyéni nevű 842 003 szóló motorkocsi - utazom. Kezdeti telítettségünk 60%. Boří les megállóhely egy felszállóval, Valtice město hat leszállóval és öt felszállóval, Valtice egy leszállóval, Sedlec u Mikulova két leszállóval és két felszállóval járul hozzá az utasközönség fluktuációjához. Mikulov na Moravě állomás persze kimagasló értéket generál a tizenöt leszállóra és tíz felszállóra kiterjedő utascserével. A 842 032, 80-29 306 (Obelix) összeállítású, 4509-es személlyel keresztezünk.

Březín nyolc leszálló, öt felszálló, Dobré Pole-n kettő felszálló, Novosedlyn három leszálló és egy felszálló könyvelhető. A gyenge napsugarak határozottan kiemelik az eltávolított önkényuralmi jelkép helyét a felvételi épület homlokzatán. Jevišovkán, miközben három utas hagyja el a motorkocsit, megcsodálható a hangyányit meghökkentő, gólyás kompozíció a peronnal átellenes oldalon. Hrušovany nad Jevišovkou tizenkét felszállójának és négy leszállójának többségét a szomszédos vágányon várakozó, Miroslavig ingázó 809 232-es motor hozta illetve viszi. (A Hrušovany nad Jevišovkou - Znojmo - Jemnice szakaszokat részletesebben ismertetem.) A 244-es menetrendi mező vonalának jobbra távozását követően, a bejárati kitérőt (0.6) alsóbbrendű aszfaltút fénysorompós útátjárója (0.650) fejeli meg. Új, a forgalmi irodától jegyzett szelvényszámozás veszi kezdetét (a Znojmóig terjedő távon 1870-ben kezdett szolgáltatni az StEG, míg a Břeclav - Hrušovany vaspálya két évvel fiatalabb). 80 km/h-ra gyorsítunk az utólagosan hegesztett felépítményen, magunk mögött hagyjuk a Znojmo felőli, fény bejárati jelzőt (1.0), illetve a részben elbontott, téglaboltozatos felüljáró (a hídfőket meghagyták) végponti oldalán állított ismétlőjelzőt (1.350). Mindkét oldalon fák sávja szegélyezi a vasutat. A végponti fény előjelzőt (1.950) földút átszelésében kialakított, nem biztosított útátjáró (2.4) követi. Északról a Jevišovka, délről a Dyje folyócskákkal határolt, 200-220 méteres tengerszint feletti magasságú, nyugat felé enyhén emelkedő, lapos, apró hullámokat mutató dombháton vonatozunk. Az erdősávból kibújva mindkét oldalon mezőgazdasági művelés alá vont földek bukkannak elő. A vonaltól jobbra esőt éppen pihentetik. Földút nem biztosított átjárójától (4.290) jobb kéz felől, 5.5-től mindkét oldalon erdősre vált a táj.

Baloldalt faaljas, Hoheneggeres csonka indul (6.320), vasaljas kitérővel (6.4) a vonallal párhuzamos, térvilágításos, kétvágányos csoport alakul belőle, balról szállítószalag ér véget a külső sínpárja mellett, de ezt a rakodási módot nem mostanában használták utoljára ezen a helyen: a közeli zúzottkődepó közúti szállításra térhetett át. Egy percet állunk az alak bejárati jelzős Božice u Znojma kezdőponti bejáratán (6.7). A váltókörzettel (6.8) szemközt a kétvágányos csoport egybecsatlakozik és terelőcsonkával a lírafej bal szélébe torkollik. A mindössze két, teljes hosszúságú átmenőtől (1. - átmenő fővágány és 2. - betonaljas, GEO-s) balra a kétszintes, aránylag nagyméretű felvételi épülettel (7.3) szemközt a másodikba visszakötött faaljas, Hoheneggeres, jobbra betonaljas, Hoheneggeres (belső) és betonaljas, GEO-s (külső), oldalrakodós-raktáras, rövidebb átmenő fejlődik. Utóbbiakat az épületet közvetlenül megelőzően kötötték az átmenő fővágányba. Homokdeponálós ipartelepek szegélyezik az állomást. Zúzalékburkolatú peronokat létesítettek az 1. mellett és az 1.-2. között. A bal oldali, rövidebb átmenő csatlakoztatása után közvetlenül oldalrakodós-raktáras, használaton kívüli csonka ágazik az itteni telephez, ahol kamionok parkolnak. Négy személy fejezi be vasúti utazását. A végponti váltókörzetet (7.450) fénysorompós útátjáró (7.5) határolja, majd a végponti alak bejárat (7.7) és az alak előjelző (8.450) következik. Nyolcvanas tempóra gyorsítunk ismét. A vasúttól balra, százméternyire feltűnik az állomás melletti ipartelepek anyagutánpótlását biztosító homokbánya (8.9). Nem biztosított átjáróban földutat keresztetünk (9.7). A megművelt földek közé bal kéz felől gyümölcsfaültetvény (10.7) ékelődik. Murvás, helyenként aszfaltot is látott utat metszünk nem biztosított átjáróban (13.260), az út a továbbiakban párhuzamosan halad, jobbra még egy gyümölcsfaültetvény (14.3) látható, a párhuzamos útba torkolló, alsóbbrendű aszfaltút nem biztosított átjárója (14.550) után a gumikerekes összeköttetés hamarosan (15.150) balra fordul, balra-előre gyártelep (15.8) úszik be a képbe. A Jevišovkától mind távolabbra, a Dyje (németül Thaya) folyócskához pedig mind közelebb kerülünk a lapos dombháton. A jobboldalt lévő napelemtáblát határoló, alsóbbrendű aszfaltút nem biztosított átjárójától (15.7) töltésre emelkedünk, egynyílású, felsőpályás betonhídon (16.0) aszfaltutat szelünk át, elérjük a balra, kétszáz méternyire helyet foglaló, második ipartelepet (16.3). A fény bejárati jelzős Hodonice kezdőponti váltókörzetéből (16.380) balra rakodó csonka (külső) és rövid átmenő (belső) ágazik, mindkettő mellé raktár került, a külsőhöz oldalrakodó is. Az átmenőt (belső) a baloldalt helyet kapott, kétszintes, Božicééhez képest régebbi vakolatú, zöldre festett felvételi épületet (16.720) megelőzően visszakötötték az átmenő fővágányba (1.). A váltókörzetből jobbra két átmenő (2., 3. - mindkettő faaljas, GEO-s) fejlődik, valamint a felvételi épülettel szemközti területet uraló, silós telep vasúti kapcsolata. A telepen négytengelyes gabonaszállítókkal foglalt csoport alakul. Az utascseréket - jelen esetben hat felszálló adódik - az 1. betonszegélyű, zúzalékburkolatú oldalperonja és az 1.-2. hasonló szerkezetű középperonja hivatott segíteni. A végponti peronvégek közelében acélszerkezetű gyalogosfelüljáró (16.9) ível át a sínpárok felett, jobbra üveggyár tárolóépítménye (17.0) látszik, a silós teleptől ide folytatódik a sajátcélú vasúti kapcsolat, százméternyire az üveggyár további objektumait fedezzük fel. A végponti váltókörzetet aszfaltút fénysorompós átjárója (17.2) határolja. A szokásos nyolcvanas sebességgel távozunk Hodonicéről. A végponti bejárati jelző (17.450) és előjelző (18.150) közé fénysorompós útátjáró (17.9 - földúton) került, az előjelzőnél balra, százméternyire homokbánya működik, azután nagyfeszültségű távvezeték (18.750) keresztezi a vonalat és ismét földút, fénysorompós átjáróban (19.0). Dyje megállóhely (20.150) jobboldalt elhelyezett, betonelemes peronjához jó állapotú, sárgára festett, téglából készült felvételi épület tartozik. Nincs utascsere. A végponti peronvéget fény- és motoros sorompós útátjáró (20.2) követi a helyi településeket összekötő aszfaltúton, külön, térkövezett gyalogosátjáróval, a közelben áteresszel (20.230). Elérjük a 250 méteres tszf. magasságot, a terep szabdaltabbá kezd válni, növekszik az erdő részaránya. Szerényebb méretű iparteleptől (21.3), balról használaton kívüli, sajátcélú sínpár csatlakozik nyíltvonalon (21.6), felsőpályás hídon (végponti hídfő: 21.9) keresztezzük az 53-as főutat, alsóbbrendű közutat metszünk fénysorompós útátjáróban (22.4), két átereszt (22.410, 22.480) megelőzően. Folyamatosan vontat a motorkocsi az eddigiekhez képest valamelyest erősebb emelkedőn. Balra-előre feltűnik Znojmo, amelynek a történelmi belvárosától kissé délre fogunk kilyukadni, 90 fokos irányváltozást okozó bal ívekkel. Aszfaltút fény- és motoros sorompós átjárójánál (23.680) belemerülünk a település hétvégiházas övezetébe.

A Dyje mellékvize, a Leska-patak völgyét leküzdő, négynyílású, 30 méter magas, téglaboltozatos viadukt (24.6-24.7, Červený most) előzi meg Znojmo bejáratát (24.8). Baloldalt kihúzó csonka veszi kezdetét, jobbra a znojmói vontatási telephely területének végében, a fordítókorongnál RegioNova és kéttengelyes dízelgép pihen, átbújunk egy városi út felüljárója (24.9) alatt, a bejárati kitérővel (24.950) balra, a csonkához vágánykapcsolat történik, a csonka folytatásaként ipartelephez ágaznak sajátcélú sínpárok. A telephely utolsó szín-épületei mögül, jobbra kibukkan a 241-es menetrendi mező vonala (Znojmo-Okříšky, üzembeállítója az Österreichischen Nordwestbahn (ÖNWB) volt, 1871. április 23-án), balra pedig, közvetlenül mellettünk Skl-12 leerősítésű, betonaljas, rövid tároló csonka jelenik meg. Vonalunk vágánya, a csonka, valamint a 241-es elmerül a kibontakozó (25.050) lírában. A harmadikra járunk be, foglaltra, a peron másik, Retz felőli végében ugyanis ex 021-es, 28-29 középszámú mellék (Btx763) áll lezárva. Motorkocsink a leszállóktól megszabadulva és húsz új utassal gyarapodva, hat perc elteltével, 4553-as személyként visszafordul, azonban nem zár rá a mellékre, az tehát változatlanul a harmadikon marad. A fény bejárati, egyéni fény kijárati jelzős állomás fűtőházzal ellentétes végi váltókörzetétől a 248-as menetrendi mező egyvágányú vonala vezet Šatov, majd az ausztriai Retz felé. 1871. november elsejei megnyitását követően Bécs-Berlin vasúti összeköttetés részeként szerepelt. 2009-ben a Dyje hamarosan ismertetendő viaduktjára, a vonalra és az állomás jelentős részére (vágányzat, biztosítóberendezés, építmények) kiterjedően korszerűsítés, átépítés fejeződött be, villamosítással egybekötve. A német rendszerű, 15 kV, 16,67 Hz feszültségnemmel táplált, keretállásos állomási felsővezetékrendszer a betonaljas, Skl-15 sínleerősítésű, olajfogó textíliával ellátott 1. és 2. átmenőkre terjed ki, fűtőház felőli lírafejtől a 241-es mentén halad tovább annyira, hogy a mozdonykörüljárást lehetővé tegye. Az elsőhöz típusterv szerinti, SK+55 magasságú, a vágány felőli szélen térkőutánzatú betonelemes, belül pedig térkőburkolatú oldalperont, a 2., valamint a betonaljas, Skl-15 leerősítésű, szintén olajfogó textíliás 3. közé széles, perontetős, az előzőnek megfelelő szerkezetű középperont illesztettek. (A középperon két sínpárját másodiknak és negyediknek számozzák, tehát az eredeti harmadikat feláldozták a kényelmesebb utaskiszolgálás érdekében.) A középperont nem aluljáró kapcsolja az épülethez, hanem pedeStrail burkolatú gyalogosátjáró, kihasználva, hogy itt az elsőn és a másodikon gyakorlatilag nincs a vágány teljes hosszára kiterjedő vonatmozgás. Az oldalperon esővédelmét a felújított, meglehetősen nagyméretű, egy-, két- és háromszintes egységekből kialakított, a vágányok felőli oldalon sajátságos kékeslila színűre festett felvételi épülettel érintkező, vasbeton perontető adja. Retz felé nézve az épület a jobb oldalra esik. (Önműködő bejárati ajtókkal felszerelt, nagyméretű pénztárcsarnokot találunk benne.) A 248-as Bécs kezdőpontú szelvényszámozásának megfelelően a forgalmi iroda szelvénypontja 100.150. Az utasok eligazodását vizuális és gépihangú, nemzetközi vonatok esetében két nyelven (cseh, német) működő utastájékoztató berendezés segíti. A fűtőház felőli peronvégeknél (100.250 a 248-as szerint) a felújítás során szép kivitelezésű, acélszerkezetű kötélhíd jellegű gyalogosfelüljáró létesült, ahonnan jól belátható az állomás.

A retzivel ellentétes váltókörzettől a gyalogosfelüljáróig két, egymás mellett futó csonkát vezettek - a külsőhöz oldalrakodó és nagyméretű raktár tartozik -, valamint egy harmadikat, az előző kettőtől elkülönülve. E csonka a raktárival együtt macskaköves rakodóterületet fog közre. Rakodás céljára egyiket sem használják, helyette személykocsitárolóként szolgálnak: a már említett 28-29 középszámú, valamint 84-29-es (ex 022, Bdtx766) mellékek várják rajtuk az utasforgalom hullámhegyeit. A retzi váltókörzetnél az elsőbe kötve postai csonka kapott helyet. A 4.-8. átmenő tehervonati indító-fogadó szerepkörű. Felépítményük a faaljas, Hoheneggeres szakasszal bíró 6. kivételével betonaljas, GEO-s. A kilencedikhez oldalrakodó, raktár, rakodóterület (buszparkolónak használják leginkább), a retzi váltókörzethez közelebb egy második rakodóterület (jelenleg kamionparkoló) és ex gázolajkút tartozik. A retzivel ellentétes váltókörzetnél a kilencedikből, az ipartelepi kiágazás közelében oldalrakodóval, raktárral is rendelkező, a buszpakolós rakodóterületet kívülről határoló csonka ágazik. A fűtőház felé néző peronvégek közelében vágánykapcsolatokat képeztek a 246-os sínpárja, valamint a 2.-3.-4.-5. között (az első két kitérő faaljas, a többi betonaljas, Skl-12 leerősítéssel), amelyeken át a harmadiktól az ötödikig biztosított a visszafogásmentes kijárási lehetőség a 241-esre. A folyópálya 241-es és a 248-as felől egyaránt az első átmenőhöz illeszkedik közvetlenül. A 246-os helyzete összetettebb: az eredeti harmadikról lehetett rá egyenesből kijárni, annak felszámolását követően azonban a 2.-5. sínpárok vágánykapcsolataiba torkolltatták, a 2.-3. csatlakoztatását megoldó kitérőpár közé. Az állomás Moravské Budějovice illetve Břeclav felé néző, telephelyes végében a 241-es bal ívet vesz a közelebbi szín-épület oldalában, északnyugati irányt véve eltávolodik a 246-ostól és a Leska-patak völgyének pereméhez helyezkedik.

A felvételi épület felújítva is sok stílusjegyében megőrizte hatvanas-hetvenes éveket, beleértve a falról letekintő munkásférfit és parasztnőt ábrázoló féldomborművet. Az épület mögött térkőburkolatú, négy kocsiállásos, a retzi vonalhoz és az állomáshoz hasonlóan EU-s társfinanszírozással felújított buszállomás található. A Retz felőli oldalnál kialakított postán túl egy második, jóval nagyobb, tizenöt kocsiállásos, ugyancsak felújított buszállomás működik.

A retzi (248-as és 241-es szerint: kezdőponti) váltókörzetet követően 80 km/h engedélyezett a nyíltvonalon. Az innenső lírafejet városi utat keresztező, egynyílású, felsőpályás, rácsos acélszerkezetű, vasbeton pályalemezzel kiegészített híd fejeli meg. (A vonatkozó felirat tanúsága szerint a felszerkezet festését ProfiColor jelű festékanyaggal, 2009. májusában végezték.) Innen a vonal egyenesen kifut a Dyje magas partjára, viadukt segítségével leküzdi a völgyet, majd (kezdőpont felé nézve) bal ívvel rásimul a másik part hétvégiházakkal tarkított, bokros-facsoportos dombvonulatára. Az eredeti híd 1871-ben épült. 1992-ben a terméskő támaszokra párhuzamos övű, alsópályás, rácsos provizórium került, végül 2009. november 12-én az első vonat áthaladhatott az új, végleges műtárgyon. A felsőpályás, folytatólagos rácsos acélszerkezet 220 méter hosszú, nyílásai rendre 49,95, 59,94, 59,94, 49,95 méteresek, vízszint feletti magassága 43 méter, a pálya Skl-15 sínleerősítésekkel épült, az engedélyezett legnagyobb sebesség 80 km/h. A felsővezetéket keretállások hordozzák. A kezdőponti bejárati jelzőt a retzi hídfőhöz állították. Lejjebb ereszkedem a partra, ahol egy gyalogoshíd újabb nézőponthoz ad kiváló lehetőséget.

A gyalogoshídtól északra a történelmi belváros uralja a magas partot, persze régi hangulatú házakért, utcákért odáig sem kell sétálni, akad belőlük néhány a közelben.

A járműves kép természetesen nem hagyható ki, főleg, hogy ezekben a percekben a felhőzeten átszűrődő napfény egészen érdekes, rózsaszínbe hajló árnyalatokat produkál. A Wien Meidling - Znojmo viszonylatú, 2226-os számon közlekedő, Taurusos Menyétke megörökítéséhez a város felőli partoldalt választom.

Ismét az állomás a helyszín. A bécsi inga - gépe 1116 029, kocsijai: 26-33 033, 26-33 094, 26-33 100, 26-33 242, 86-33 110 - az első átmenő retzi peronvégéhez (99.9) közelebb, a felvételi épület kijáratától jobbra várja az indulási idejét, 2241-ként 12:57-kor fordul Payerbach-Reichenau (illetve Wien Floridsdorf) felé. Az épülettel szemközt, a gázolajkútból hagyott hullámlemez tető alatt-mellett hagyományos (428) és új (328) színtervű, Cargós 742-es várakozik. Břeclavból befut a 4510-es számú személyt alakító, reggel látott 842 032, 80-29 306 formáció. Moravské Budějovice felől megjelenik a szóló 810 569-es motor (hagyományos színtervű, 3+2 elrendezésű, műbőr fejtámos szövetülésekkel), az első bal oldalán fékez le és hamarosan 24838-ként fordul Jemnicére, velem együtt hét utassal. A fűtőházat elérve 60 km/h állandó lassújeles, bal ívvel távolodunk a 246-os vonaltól. A szelvényszámozás Retz (illetve Bécs) felől folytatólagos, a hektométerjelzések aránylag kisméretű kőhasábok, a kerek kilométerek kövei ugyancsak hasáb alakúak, nagyobb méretben, felül ferdén lecsapva. Az engedélyezett legnagyobb sebesség 80 km/h. Az ívben felüljáró (100.850) segítségével áthalad felettünk ugyanaz a közút, amely a 246-ost is különszintben keresztezi, a bejárattal (101.170) fedezett, fény- és kettős motoros sorompós útátjáró (101.150 - aszfaltúton), valamint áteresz párosa mögött befejezzük a körülbelül 90 fokos irányváltozást okozó bal ívet, rövid jobbot veszünk, fény- és motoros sorompós útátjáróban (101.390) újabb, városi aszfaltutat szelünk át. Znojmo városának északi szélén halad végig a vonal, a településről kiérve majd az első kilométereken a Leska illetve a Gránický-patak mentén emelkedünk és fokozatosan távolodunk a Dyje folyócskától. Fény- és kettős motoros sorompós útátjáró aszfaltúton (102.280), kisnyílású híd alsóbbrendű út felett (102.5) - itt majdnem sikerül elgázolnunk egy kutyát -, bal ív indul (102.6-tól) a jobboldalt lévő Leska-patak mélyedésének peremén, az ív végét közúti felüljáró (103.020) határolja. Kissugarú bal ív miatt, átereszt (103.430) megelőzően 70 km/h állandó lassút (103.4-től) tűztek ki. Betonaljas, utólag hegesztett a felépítmény. Téglaboltozatos szekérút-felüljáró (103.6) után sziklás bevágás jön, a 38-as főutat harmincméternyi (103.8-103.830) hosszúságú, terméskő falazatú, alagút-szerű műtárgy tetején, vízfolyás kisnyílású hídja (103.870) szomszédságában vezették; jobb ívvel sziklás domboldalt kerülünk, rövid ívekkel követjük a megközelített Gránický-patak völgyének felső régióit. A terep közepesen szabdalt, a völgy felől (balra) erdős. Bal ívben alak előjelző maradványai (104.5) láthatók, a romos alak főjelző (105.2) sem hiányzik a pálya mellől, sőt, fellelhető a végpont felőli árboc is - állomás helyének vagy legalább nyíltvonali kiágazásnak nyoma sincs, talán állomásköz-megosztó jelzők lehettek egy (vasút szempontjából) boldogabb korban. Két áteresz (105.5, 105.850), kisnyílású híd magas töltés aljában, patakon (106.1) - a hídtól 15 ezrelék az emelkedő értéke -, megint két áteresz (106.620, 106.9). Mióta elhagytuk a város hétvégiházas övezetét, a vasúttól jobb kéz felé szintén erdő utalja a tájat. A Gránický-patakon jobb ívben épített, kisnyílású híd (108.220) közelében alakították ki Citonice megállóhelyet (végponti peronvég: 108.5), zúzalékburkolatú peronnal és kisméretű, téglából épített utastartózkodóval a bal oldalon. A helyi graffitisek, kezében tárcsát tartó forgalmi szolgálattevőt festettek az épületkére. Az utastartózkodó mögül alsóbbrendű aszfaltút vezet a faluba. Ketten szállnak fel. A továbbiakban, feladva a patak követését, dombtól-dombig haladva érjük el Moravské Budějovicét, ismét közelítve a Jevišovkához, sőt, átkelve rajta. Citonice végponti peronvégétől sziklás bevágásba kerülünk, innen az engedélyezett legnagyobb sebesség 75 km/h, ívkombináció miatt. A helyi településeket összekötő, 408-as számú közút átvezetéséhez, akárcsak a 38-aséhoz, harmincméternyi hosszúságú, terméskő falazatú, mesterséges alagutat (108.620-108.650) képeztek. Kiérünk az erdősávból (109.0) - megművelt földek helyezkednek el mindkét oldalon, kisnyílású híddal (109.190) alsóbbrendű aszfaltutat bújtattak át a vasút alatt - és hamarosan elérjük Olbramkostel előjelzőjét (111.1), valamint a bejáratot (112.1), ötezrelékes emelkedős szakaszon. A fény bejárati, egyéni fény kijárati jelzős, négy átmenővágányos állomás faaljas, kezdőponti váltókörzetét (112.3) út feletti, kisnyílású híd (112.250), a szintén faaljas végpontit (113.0) alsóbbrendű aszfaltút metszésében kialakított, a bejárattal (113.250) fedezett, fénysorompós útátjáró (113.1) szomszédságában fektették. A ritkán használt, faaljas, GEO-s 1. (jobb oldalon) a kétszintes lakó-, illetve egyszintes-előtetős szolgálati és utastartózkodós szárnnyal rendelkező felvételi épülettől (112.6) végpont felé betonozott rakodóterületet, azután oldalrakodót és raktárt kapott. A kezdőponti szakaszán faaljas, GEO-s, az épület vonalától kezdve faaljas, Hoheneggeres második átmenőn rendszeresen bonyolítanak forgalmat. Az átmenő fővágánytól (3.) balra eső negyedik átmenő betonaljas, GEO-s, R65 sínrendszerű. Négytengelyes fedett teherkocsikat tárolnak rajta. A kezdőponti váltókörzetből balra, a vasúttól százméternyire lévő telephez terelőcsonkával sajátcélú sínpár ágazik. Zúzalék burkolatú, keskeny középperonokat határol az 1.-2. illetve a 2.-3. Utascsere nincs, ami nem csoda, hisz' az állomással azonos nevű település két kilométerre van ide és a 38-as főút a vasúthoz képest jobban kiszolgálja. A vaspályának csak egy kisebb lélekszámú, egykilométerre eső falucska, Žerůtky marad, illetve maradna, ha a közút nem volna még ahhoz is közelebb. A végponti váltókörzettől tízezrelékes kaptató veszi kezdetét, 114.0-tól 80 km/h engedélyezett, kétszáz méterrel feljebb nem biztosított átjáróban (114.2) földúttal találkozunk, újabb kétszáz méterrel tovább (114.4) erdősre vált a táj. A folytatásban áteresz (114.6), alsóbbrendű közút acélszerkezetű felüljárója felettünk (115.0) - itt elérjük a 400 méteres tszf. magasságot -, ismét áteresz (115.2) és nem biztosított útátjáró (116.1 - földúton). 70 km/h állandó lassújeles, bal ív (117.4-117.8) után az emelkedő megtörik, ahogy megközelítjük a Plenkovický-patak mélyedését.

Šumná alak előjelzőjét (118.2; végponti: 121.1) üzemszerűen zárt, csapórudas sorompós útátjáró (118.120 - földúton) szomszédságában állították. Jobb ív végénél, az alak bejárati jelző (118.920; végponti: 120.3) mögött, áteresz (119.0) segítségével metsszük a Plenkovický-patakot, aszfaltút fénysorompós átjárójától (119.210) szétbontakozik a faaljas váltókörzet, jobbra, kerítéssel övezett telepre használaton kívüli vágány távozik. A baloldalt helyet kapott, kétszintes felvételi épület (119.450) irányába két átmenő (1. - faaljas, Hoheneggeres, kisiklasztósaruval; 2. - betonaljas, Hoheneggeres), jobbra egy (4. - betonaljas, GEO-s, R65 sínrendszerű, nincs használatban) ágazik, az elsőhöz a felvételi épület végponti oldalánál oldalrakodó, raktár, rakodóterület tartozik - zúzottkőszállító kocsik foglalják ezt a vágányszakaszt -, a végponti váltókörzetnél ömlesztettáru rakodós csonkát illesztettek hozzá. A váltóállítás vonóvezetékes. Az alak bejárati jelzőkön kívül közös alak kijáratikat is tartalmaz az állomási biztosítóberendezés. Betonelemes, keskeny középperon került az 1.-2. és 2.-3. közé. Az utascsere kettő leszállóra és három felszállóra korlátozódik. A végponti váltókörzet (119.9) után (120.0-tól) 75 km/h engedélyezett ívkombináció miatt, 10 ezrelékes lejtőben. A folyópálya betonaljas. Jobb ívekkel dombot kerülünk, balra lejt a terep, ott megművelt földterület látható, a túloldalon pedig erdő. Bal ívekkel folytatjuk az erdő és a mező határán, az ívkombináció végétől (121.4) ismét 80 km/h alkalmazható, fénysorompós útátjárót (121.750 - alsóbbrendű aszfaltúton) követően bejutunk az erdőbe. Áteresz (123.420) közelében ritkul a lombtakaró, nem biztosított útátjáró (123.8 - földúton) és áteresz (123.820) következik, 10 ezrelékkel lejt a pálya 125.0-tól, alsóbbrendű aszfaltutat metszünk nem biztosított átjáróban (125.1). A fény bejárati, egyéni fény kijárati jelzős Grešlové Mýto előjelzőjén (125.670) túljutva (125.8-tól) tizenöt ezrelékkel ereszkedünk kettőszáz méternyit, azzal tízezrelékesre csökken az esés (126.0-tól), kisnyílású híddal (126.350) küzdjük le a Doubravka-patakot, és máris (126.450-től) csupán öt ezrelékkel haladunk lefelé, a bejáratot (126.5) közvetlenül megelőző, üzemszerűen zárt, csapórudas sorompós, földút metszésében létesített útátjáróhoz. A faaljas váltókörzetig (bejárati kitérő: 126.750) ötezrelékes kaptató váltja a lejtőt. Balra ágazik a negyedik átmenő, a Ctidružický-patak kisnyílású hídja (126.820) és aszfaltúton létesített, fénysorompós útátjáró (126.850) között pedig jobbra a második (betonaljas, Hohenegger feszítőelemes sínleerősítésű), végül a rövid csonkával bevezetett, faaljas, GEO-s első - rakodóterülettel, majd oldalrakodóval és raktárral, az egyszintes szárnnyal megtoldott, kétszintes felvételi épület kezdőponti oldalánál. Az R65 sínrendszerű, betonaljas, Hoheneggeres negyediket tárolt négytengelyes magasoldalfalúak foglalják. A felvételi épület közelében használaton kívüli vízházat látunk. Az első átmenő végponti váltókörzethez közelebb eső szakasza mentén használaton kívüli, fűvel benőtt rakodóterület húzódik. Kettő felszálló és egy leszálló mozog a 2.-3. átmenőket kiszolgáló, betonelemes, keskeny középperonon (a keresztező személyszállító vonatok számára az 1.-2. zúzalékburkolatú peronját tartják fenn). Az áteresszel (127.550) megfejelt, faaljas végponti váltókörzettől (127.5) 70 km/h engedélyezett. Üzemszerűen zárt, csapórudas sorompós útátjárónál (127.810 - földúton) jobbra ipartelep helyezkedik el. Hullámos, nyílt terepen hagyjuk magunk mögött a végponti bejáratot (127.9) és az előjelzőt (128.550). A baloldalt elhelyezett, betonelemes peronú Blížkovice megállóhely (kezdőponti peronvég: 130.0) végében sárga színű, tégla utastartózkodó, pénztár épült. A végponti peronvéget fénysorompós útátjáró (130.1 - a faluba vezető aszfaltúton) zárja. Két utassal gyarapodunk. Ismét 400 méteres tengerszint feletti magasságon járunk, a továbbiakban enyhén emelkedünk Moravské Budějovice 455 méteréig; a terep hullámossága csökkent, de síkságnak nem nevezhető, a vasút két oldalán megművelt földterületek láthatók. A soronkövetkező, szakaszunkon egyben az utolsó, Vesce nevű megállóhely (132.5) baloldalt épített, az előzőhöz hasonló utastartózkodóval ellátott, betonelemes, térvilágításos oldalperonját alsóbbrendű aszfaltút átszelésében létesített, fénysorompós útátjáró (132.450) határolja kezdőpont felől. Egy személy fejezi be utazását. A folytatásban kisnyílású híd földút felett (133.6), 75 km/h állandó lassújel ív miatt (134.2-től), 13 ezrelékes emelkedőben, azután bevágásba jutunk (134.6-134.8), magas töltés aljában lévő kisnyílású híddal (135.080) vízfolyást és földutat bújtattak át a vasút alatt, új építésű közúti felüljáró (135.350) beiktatásával keresztezi különszintben a vonalat a 38-as főút Moravské Budějovicét elkerülő ága, jobbra megjelennek a kisváros első kertesházai (136.0), átereszen (136.750) leszünk túl.

Egy-egy aszfaltút (136.970, 137.250) és a Rokytka-patak (137.180) feletti, kisnyílású hidak, a patakot bevezető áteresz (137.130), valamint közúti felüljáró (137.570) műtárgy-sorozata közé vegyül Moravské Budějovice alak előjelzője (137.220). Az alak bejárat (137.940) elé (137.9) 70 km/h állandó sebességkorlátozásra utaló jelzést állítottak. Balról megjelenik a 243-as menetrendi mezőbe tartozó, jemnicei vonal vágánya. Jobb ív végében, kisnyílású híd (138.180) segítségével bújtatták át a két vonal vágánya alatt a 38-as főutat, a végponti hídfőtől fektették a faaljas váltókörzetet (138.2) - 75 km/h sebesség alkalmazható a bejárati kitérőtől -, a 243-as sínpárja a nyíltvonal utolsó szakaszán betonaljas, GEO-s, a jobb ívben illesztéses, négylyukú laposhevederekkel. Jobbra oldalrakodóval-raktárral ellátott, betonaljas, Hoheneggeres csonka indul, vágánykapcsolat történik hozzá vasaljas kitérőkkel, így alakul ki a betonaljas, GEO-s, a többihez képest rövidebb (a végponti váltókörzet előtt a másodikba visszakötött) első átmenő. A faaljas, Hoheneggeres második és hatodik kivételével a többi betonaljas, GEO-s, a 3., 4. (átmenő fővágány a 241-es vonalon), 5. (ide csatlakoztatták a 243-as sínpárját) R65 sínrendszerű. Kezdőponti irányban illetve a jemnicei vonal felé alak csoportkijárati jelzőket alkalmaztak. Szemrevaló kialakítású tornyokból történik a vonóvezetékkel állított kitérők és a jelzők kezelése. Kétszintes, szépen tatarozott felvételi épület (138.5) kapott helyet a jobb oldalon. Zúzalékburkolatú, a külső vágány felé betonszegélyű, keskeny középperonokkal látták el a 2.-3., 3.-4., 5.-6. átmenőket, térkőburkolatú oldalperonnal az elsőt, SK-szintű zúzalékréteg került az 1.-2. határolta területre. A felvételi épülettől végpont felé az elsőhöz oldalrakodót és rakodóterületet illesztettek - utóbbit a másik oldaláról a terület végponti végében az elsőbe kötött rakodó csonka határolja. Az épülettel szemközt kerítéssel övezett, gabonasilós telep található, vasúti kiszolgálással, a sínpárokat mindkét váltókörzet felé bekötötték. Kezdőponti végében egyállásos szín létesült a telephez tartozóan, a közcélú hálózat területén ugyancsak látunk egyállásos színt, a kezdőponti váltókörzetnél, végpont felé tekintve baloldalt. Kitérőbe járunk, jobbra, a másodikra, mindenki leszáll, új utasból egyelőre csupán kettő akad. A motorkocsi menetrend szerint 7 percet tartózkodik, majd irányváltás után célbaveszi Jemnicét. Az Okříškybe közlekedő, szóló 810 222-es várakozik az állomáson, kisvártatva Okříšky felől RegioNova fut be, hárman szállnak át onnan hozzánk, összesen tehát hatfős utaslétszámmal lendülünk mozgásba. Az 1896-ban a KkStB által üzembehelyezett, egyvágányú, dízelüzemű, 50 km/h pályasebességű mellékvonal Moravské Budějovice kezdőponttal szelvényszámozódik, a szelvényjelzések végpont felé nézve a jobb oldalon találhatók, ívelt tetejű kövek formájában, a szórványos cserék teteje pedig lapos. A váltókörzettől (0.3, ami a 241-es szerint 138.2) egy darabon a másik vasúttal párhuzamosan haladunk, fokozatosan magasságot nyerve hozzá képest. A váltókörzet közelében áteresz (0.350) épült. A felépítmény faaljas. Kamionparkoló mellett konyhakertek szerénykednek az állomás alak bejáratánál (0.560 - egyvonalban a 241-es felőlivel). Jobb ívvel (0.8-1.0) eltávolodunk a znojmói vasúttól, murvás utat metszünk nem biztosított átjáróban (0.980), balról alsóbbrendű aszfaltút kerül mellénk, elhagyjuk az előjelzőt (1.020), fénysorompós útátjáróban (1.090) városi utat keresztezünk, az emelkedő megtörik (1.2). Bal ív (1.3-tól) végében, nem biztosított útátjáróban (1.430) találkozunk a párhuzamos útról ágazó, aszfaltozott kapcsolattal, majd az itteni épületeknél a párhuzamos összeköttetés elfogy. Jobbra tavacska (1.5) látható. A Rokytkát leküzdő, kisnyílású híd (1.850) mellől alsóbbrendű aszfaltút nem biztosított átjárójához (1.880) jutunk, ugyanitt halad át felettünk az új elkerülőút betonfelüljárója, egy-egy rövid jobb ívvel - a második (2.250-2.5) eleje közelében áteresz (2.230) létesült - felvesszük a balról érkező, 2x1 sávos, aszfaltburkolatú 152-es út irányát. Nem biztosított útátjárót (3.260 - földúton) követő áteresznél (3.5), rövid jobb ívvel távolodni kezdünk a 152-estől, jobbra az elkerülőút óta megművelt földterületek uralják a tájat, baloldalt azonban most gyümölcsös ékelődik a gabonatáblák közé, Jackov falu első házaival. 460 méteres magasságról ereszkedni kezdünk a Jevišovka mélyedéséhez. Áteresz (4.050) és nem biztosított útátjáró (4.070 - földúton) a sorrend a Jackov megállóhelyet kezdőpont felől határoló fénysorompós útátjáróig (4.420 - aszfaltúton). Betonelemes oldalperon és fém esőbeálló a vágánytól balra. Egy utassal fogyunk. Erdősávnál, bal-jobb ellenív inflexiós pontjában kisnyílású híd (4.650) segítségével gurulunk keresztül az itt már apró Jevišovkán és a mellette futó földúton, megközelítjük a 152-es utat, a völgyet elhagyva emelkedünk. A folytatásban áteresz (5.1) és nem biztosított útátjáró (5.440 - a párhuzamos összeköttetésről nyíló földúton) következik, bal ívben bevágásba jutunk (5.7), a bevágás végében 20 km/h állandó lassújeles (facsoport és a bevágás miatti, kedvezőtlen rálátás miatt), nem biztosított útátjáró (6.340) létesült, földút keresztezésében. Jobb ívvel távolodunk a 152-estől, két áteresz (6.440, 6.7) között (6.6) megtörik az emelkedő, nem biztosított útátjáró (7.220) és áteresz (7.250) következik, valamint Dědice feltételes megállóhely, balra földszintes épülettel (7.530) és peronnal - nincs utascsere, haladunk.

Áteresztől (7.620) 120-120 fokos irányváltozásokat okozó, bal-jobb ellenívet írunk le, faaljas, illesztéses felépítményen. A balban nem biztosított útátjáró (7.730) közbeiktatásával alsóbbrendű aszfaltutat keresztezünk, kisnyílású híddal (8.010) pedig a Syrovický-patakot, befejezzük a bal ívet (8.1), földút feletti, kisnyílású híd (8.130) mögött (8.150) belekezdünk a párjába, 20 km/h állandó lassújeles, nem biztosított útátjárót (8.350 - földúton) elhagyva, még mindig az ívben, bevágásba merülünk. Szintbeérve immár 500 méteres tszf. magasságon a pálya, balról harmincméternyire felzárkózik a 152-es számú közúti kapcsolat, földút áteresz (9.050) melletti, nem biztosított átjárójától (9.0) kezdve erdővel a balján. A terephullámokat követjük többé-kevésbé, persze kiegyenlítve a vasútüzemi igények szerint töltésekkel, bevágásokkal. Vízszintes a vonalvezetés két nem biztosított útátjáró erejéig (9.650 - földúton, 10.1 - murvás úton), majd tízezrelékesnél meredekebb (a lejtjelzések igen kopottak, nehezen leolvashatók) lejtőt kezdünk, szakaszos sebességszabályozó fékezésekkel tartva az ötvenes tempót. Jobb ívvel (10.350-10.670) eltávolodunk a 152-es úttól, magas töltés aljában kialakított, kisnyílású híddal (10.8) vízfolyást szelünk át, a lejtő tíz ezrelék alattira enyhül (11.0-tól), átereszt (11.310) megelőzően (11.2) pedig megszűnik. Rácovice feltételes megállóhely jobboldalt elhelyezett, fém esőbeállós, zúzalékburkolatú oldalperonját kezdőpont felől alsóbbrendű út nem biztosított átjárója (11.320) határolja. (Balról, a falu felől aszfaltburkolatú, míg jobbra, a mezőgazdasági területek felé burkolatlan az út.) Haladunk, nincs utascsere. Jobb ívet veszünk alacsony bevágásban (11.6-tól), balra halastó látszik, bal ívvel folytatjuk (11.8-tól), miközben magas töltésre hágunk, körbekerüljük a Bihanka-patak mélyedését, a magas töltés aljában létesített kisnyílású híddal (12.0) keresztezzük a halastavat tápláló vízfolyást. A töltés elfogy (12.2), emelkedünk (12.450-től), jobb ív elejénél nem biztosított útátjáró (12.590 - murvás úton) környezetében ismét vízszintesbe kerülünk, ahonnan 16 ezrelék az emelkedő 13.0-ig. Třebelovice település házai a vasúttól balra csoportosulnak, mezőgazdasági területen túl. Murvás út nem biztosított átjárójától (13.120) bal ívvel kerüljük a falu északi lakóövezetét, földút nem biztosított átjárója (13.310) esik az ív közepére, magas töltés aljában kialakított áteresz (13.380) a végére; állandó lassújeles, nem biztosított útátjáró (13.450) beiktatásával alsóbbrendű aszfaltutat, fénysorompós útátjáróval (13.580, jobb ívben) pedig a 152-est keresztezzük. Az utolsó útátjárót 10 km/h-ig fékezve tudjuk le. Enyhe emelkedőben haladjuk meg az elkülönülő településrész peremén fekvő Třebelovice ex-állomás bejárati jelzőjét helyettesítő táblát (13.750). A váltókörzetből (13.830) jobbra ágazik a faaljas, Hoheneggeres, használaton kívüli első átmenő, romos oldalrakodóval, fából épített raktárral, jobb oldalán két- és háromszintes szárnnyal rendelkező felvételi épülettel (13.9). Nincs utascsere, a vezér azonban bemegy az épületbe és telefonon engedélyt kér a menet folytatására. A végponti váltókörzettől (14.1) vízfolyás kisnyílású hídjáig (14.2) tart az első átmenőből továbbágazó rakodó csonka. Áteresszel kombinált, nem biztosított útátjáróban (14.4 - aszfaltúton) bőséges légkürt kíséretében haladunk, és nem véletlenül, tekintettel az út szélén állított fakeresztre (gázolás helyén). Tovább emelkedünk (14.7-ig), átereszen (14.950) túlig (15.1) vízszintesben fektették a pályát, a továbbiakban lejtő kezdődik, áteresz (15.590), nem biztosított útátjáró földúton áteresszel (15.750) és újabb áteresz (16.5) jegyezhető fel a 152-essel párhuzamos szakaszon, majd bal ívvel (16.6-tól) eltávolodunk az úttól és immár Jemnicéig nem látjuk viszont. Nem biztosított útátjárót (16.860 - földúton), kisnyílású hidakat (17.520, 17.570 - vízfolyások felett) elhagyva, vízszintes vonalvezetéssel (17.6-tól) közelítjük északról Lhotice falut. Lhotice u Jemnice feltételes megállóhely - haladunk, nincs utascsere - bal kéz felől betonelemes peronnal, beton esőbeállóval rendelkezik, a végponti peronvéget áteresz (17.880) illetve alsóbbrendű aszfaltút fénysorompós átjárója (17.9) zárja - itt ugyancsak 10 km/h-ig fékezünk, persze az emberi felelőtlenség mementója, a kereszt a pálya mellett virít. Bal ívben ereszkedünk (18.050-ig), patakot metszünk kisnyílású híddal (18.120), emelkedő indul (18.2), benne nem biztosított útátjáró (18.330 - földúton), kisnyílású híd (18.850 - mg. járművek és/vagy esővizek átjuttatására), átereszek (19.1, 19.710) sorolhatók. Jobb ív végében megközelítjük a 408-as számú (Znojmo-Jemnice) aszfaltutat. Betonelemes burkolatú, nem biztosított útátjárónál (19.920 - földúton) megtörik az emelkedő.

Jemnice bejárati jelzőjét helyettesítő tábla (20.040) mögött (20.1), baloldalt fémhulladéktelep felhagyott, fűvel benőtt, betonaljas, Hoheneggeres, oldalrakodós csonkája veszi kezdetét és ugyanitt lejtőbe fordul a vonal sínpárja. A fémhulladéktelep végében lévő mg. gépállomásnál vasaljas vágánykapcsolat történik a vonalhoz (20.380), míg a telepi sínpár folytatása oldalrakodó-raktár mentén fut tovább és a bukóaknás áteresz (20.420) szomszédságában fektetett, 40 km/h állandó lassújeles, kezdőponti váltókörzetbe (20.450) csatlakozik. A háromvágányos féllíra átmenő fővágányán (3.) maradunk, lefékezünk a baloldalt látható, tetőtérbeépítéses szárnyakkal körített, kétszintes felvételi épülettel (20.780) szemközt, a vezér és a vjv. bemasírozik a forgalmi irodába, rádión jelentkeznek, azzal elhagyják a helyiséget, bezárják maguk után az ajtót és a fordulásig hátralevő, bő órát többnyire a településen töltik. Az épület falán lévő márványtábla szövegét elolvasva megtudhatjuk, hogy 1996-ban, vagyis az üzembehelyezés századik évfordulóján a vonalat kulturális műemlékké nyilvánították, a kisebbik táblán emellett apró - mindössze egy helyiértéknyi - tévedés szúrható ki, a vasút hosszát illetően. (Csak aztán ne erre hivatkozva szüntessenek meg belőle tizennyolc kilométert, egyetlen tollvonással, ha az infrastruktúrakezelő további megtakarítások kimutatására kényszerül...)

A kitérők (a kezdőponti váltókörzetben lévő vasaljak gyártási éve 1969) helyszíni állításúak. A bejárati jelzőt helyettesítő táblát leszámítva helyhezkötött jelzőberendezés nincs az állomáson. Mindhárom átmenő UIC S49 sínrendszerű, illesztéses (négylyukú laposhevederekkel), faaljas, Hoheneggeres. Az első mentén, a felvételi épülettől kezdőpont felé oldalrakodó, raktár található, a váltókörzethez közelebb pedig kőépület, ömlesztettáru (gabona) rakodóval. Gabonát vélhetően nem, de egyebet rakodnak ezen a sínpáron - jelenleg három kéttengelyes magasoldalfalú (Es) tartózkodik az áruraktárnál -, a végponti szakaszát azonban rendszeresen nem használják, miként a másodikét sem. A harmadikon, a motorkocsi megállási helye alá olajfogó textíliát terítettek. Az 1. mellé, az 1.-2. és a 2.-3. közé SK-szintű zúzalékréteget húztak, utóbbinál a 3. felé betonszegélyt is fektettek. A kezdőponti váltókörzethez közelebb, végpont felé nézve a harmadiktól jobbra, két egyállásos szín kapott helyet. Egybecsatlakozó vasúti kapcsolatukat vasaljas kitérővel (20.6) kötötték a harmadikba, végpont felé. A távolabbi (a másiknál szélesebb) színhez tartó sínpárt benőtte a fű. A vasaljas végponti váltókörzetben (20.850) egybecsatlakozik a három átmenő, a mozdonykörüljáró vágányt meghosszabbították (a bak helye 20.950), rakodó csonkaként is felhasználható módon. A csonka melletti, háromszintes betonépület részekénti oldalrakodón rendszeresen folyik áruátvételi tevékenység. A felvételi épület végponti oldalánál kialakított utas-WC tízméteres körzetében orrfacsaró bűz teszi egyértelművé a helyiségek rendeltetését, illetve a takarítószemélyzet hiányát.

Előző életében főként a mezőgazdasági termények elszállítása volt a vonal elsődleges profilja, azóta pedig minimális teherforgalmú vicinálissá fokozta le a motorizáció. Az egyszerűbb, olcsóbb közösségi közlekedési eszköz csendben vár a sorára a felvételi épület mögött.

Zúzottkő ágyazatú (enyhén illetve közepesen szennyezett), faaljas, Hoheneggeres a folyópálya, ikerillesztéseket alkalmaztak, négylyukú laposheveredekkel. A rendszeresen előforduló, rossz állapotú aljak között szórványosan friss cserék figyelhetők meg. Kisétálok a mg. célú kapcsolatot keresztülvezető, nem biztosított, betonelemes útátjáróig (19.920), majd a 408-as úton (a település területére eső részét - érthető módon - Znojemská utcának hívják) térek vissza az állomásra. Az út a felvételi épület mögött halad el. Az épület közelében, balra hangulatos kis parkot létesítettek, gondozott fákkal, padokkal, játszótérrel, tavacskával.

A menetrendi idő előtt negyedórával a vezér motort indít. A forgó alkatrészek felől nyugtalanító, nyikorgó-csikorgó hangok keltenek figyelmet alapjáratban, állóhelyzetben. A kezdeti utasterhelés tizennégy fő, többségük diák, akik valószínűleg kollégisták és a falujukból térnek vissza a koleszba. Lhotice u Jemnicén haladunk, nincs utascsere. Třebelovicén kettő felszálló, egy leszálló akad, a vezér az épületbe távozik bejelentkezni, de előbb még közelebbről megszemléli a zajok forrásának környékét, mert amit hall, az őt sem hagyja nyugodni. Rácovicén és Jackovon egy-egy felszálló mutatkozik, Dědicén haladunk, nincs utascsere, Jackovot követően lassacskán balra-előre feltűnik Moravské Budějovice: úgy fest, legalább odáig azért csak-csak elvergődik a jármű.

A másodikra járunk be. A negyediken az Okříškybe közlekedő, 914 067 + 814 067 összeállítású RegioNova gyűjti utasait - tíz leszállóra és négy felszállóra kiterjedő utascserénk nagyobbik részét ez a formáció nyeli el -, keresztezünk az útját Jemnicéig folytató, szóló 810 222-essel, a menetrend szerinti nyolcperces tartózkodást vonatunk vezére a gépezet tanulmányozásával tölti. Mindjobban aggasztják a padló alól hallható, üzemszerűnek a legkevésbé sem nevezhető hangok. De még működik a szerkezet... Vescén egy, Blížkovicén nyolc utaznivágyó foglal helyet a motorkocsin, utóbbi megállóban egyikük kerékpárt vonszol az előtérbe. Többen felfigyelnek a mind határozottabb, égett gumiszagra és szurkolnak, hogy Znojmóig lehetőleg még ne adja fel a küzdelmet Studénka névjegye. Grešlové Mýto állomáson három felszálló és egy leszálló, Šumnán kilenc felszálló, Olbramkostelen kettő felszálló könyvelhető, Citonicén nincs utascsere. Az égett gumiszag és a rendellenes csörömpölések állandósulnak.

Znojmóba pontosan, és az utastársak reményeivel összhangban, egy darabban érkezik meg a motorkocsi, az első átmenőre, az épület kijáratától balra. Hamar a fűtőházba távozik, helyette 810 097 kerül elő, hogy 17:04-kor Moravské Budějovice felé vegye az irányt. A reggel látott, konténerszállítós-önürítősös tehervonat, 742-essel az élén, nem mozdult egy tapodtat se. A jobb oldalon várakozó, 16:57-kor Wien Meidling-et célbavevő, Taurusos, emeletes ingára átszállnak páran, de a zöm a 4-es számú vágányról (felvételi épülethez képest harmadik, a középperon külső oldalán) 17 órakor felkerekedő, 4559/4523 számú, břeclavi személyre - szerelvénye 80-29 306 + 842 032 - pályázik. Körülbelül ötvenen gyűlnek össze a középperonon, többségük diák. Dyje megállóhelyen kettő felszálló, Hodonicén tizenöt felszálló és két leszálló, Božice u Znojma-n három felszálló adódik. A 244-esen ingázó 809 232 "felelős" a Hrušovany nad Jevišovkou-n tapasztalt, nyolc felszállót és húsz leszállót számláló utascsere nagyobbik feléért. Jevišovkán kettő felszálló, Novosedlyn négy leszálló és nyolc felszálló, Dobré Pole-n kettő felszálló, Březín három felszálló, valamint kettő leszálló a mérleg. Mikulov na Moravě állomáson 714-es dízelgépből és két 28-29 középszámú mellékből álló formációval (4522-es személy) keresztezünk, amott húsz leszálló és tizenöt felszálló, nálunk tizenkét leszálló és duplaannyi felszálló mozog a peronon. Sedlec u Mikulova hét felszállót, négy leszállót generál, Valticén szokás szerint síri csend honol, Valtice město megállóhelyen - az utasforgalom szempontjából kedvezőbb fekvésnek hála - huszonöt fős az utascsere, tíz leszállóval, Boří les senkit sem érdekel ebben az időszakban. Břeclav-érkezőben pontosak vagyunk. A szomszédos csonkáról, 4530-as személyként reggeli ismerősünk, 842 003 lép meg két 28-29 mellékkel kiegészítve. A 812-es gyorsot (Olomouc-Brno) 362-es gép hozza, alaposan összegraffitizett 242-es viszi tovább, igencsak talponállósan, a szokásos ötkocsis konfigurációban. A Sobieski késése miatt tíz perc extra várakozásra kényszerül, és az érkezőben pontos EC175-öshöz - összeállítása 350 005, 19-91 757, 18-90 509, 88-91 104, 21-90 933, 20-91 597, 21-91 526, 20-91 541, 20-91 537, 84-91 106 - a vizuális utastájékoztatókra szintén felkerül a tizes szám. Harminc leszálló, tíz alatti mennyiségű felszálló figyelhető meg, a vonat vége 50%-os telítettségű, a Sobieski előkerülését és néhány utas átszállását követően +11-gyel sikerül továbbállni. Pozsonytól egyharmados, Érsekújvártól 10%-os a vonat vége, Párkánytól szokás szerint az első néhány kocsiban marad öt-tizenöt utazó. +10-zel hagyjuk el a szlovák határállomást. A Verőce-Vác állomásközben a balon vergődünk hússzal az átázott alépítményű szakaszon. Budapest-Keleti első vágányán +8-cal jelenünk meg.

Vissza a főoldalra