"Laminátka és mások"

2004. június 6-án - hirtelen jött ötlettől vezérelve - elindultam Laminátkanézőbe. Útvonal és vonatszámok: Budapest - Komárom (9422) - Révkomárom (Os 4300) - Érsekújvár (Os 4810) - Nagysurány (Os 5033) - Érsekújvár (Os 5728) - Párkány (R 873) - Budapest (EC 171).
Borult idő, szemerkélő eső.
A 9422 összeállítása hátulról előre: 80-07 346, 20-07 545, 627, 740, 778, V43 1277. Az utaslétszám Komáromig nem lépi túl a 20%-ot. Kezdeti utasterhelés minimális, Kelenföldön 50 felszálló, akik Bicskéig zömmel "leterülnek". Tatabánya kb. 20 fel/20 le, a maradék fokozatosan elfogy.
Komárom, az 5-ös vonal "emeletes" bejárati jelzője (domb mögül történő nézegetéshez). Az időjárás a legkevésbé sem a javulás felé halad...
A bejáraton sikerült összeszeni 12 perc késést - a 944-eshez képest így annyit nyertem, hogy a felüljáróról integethettem neki. Igaz, hogy a 9422 13:26-or indul tovább Győrbe, tehát belefér, és úgysem száll át senki a révkomáromi Bz-re, legalábbis "üzemszerűen" nem.
Ígyhát ki lehetett várni azt a pillanatot, amikor az eső hangyányit alábbhagyott, valamint az ablakkeret felső éléről sem csöpögött olyan intenzíven a víz az ember orra előtt. Meglett a nap első Laminátkás képe.
A 4300-as személy (810 491, a peron feletti eresz védelme alól fotózva)...
...amelynek létezését, mint látjuk, viszonylag kevéssé hihetően indokolják utasforgalmi okok (utasterhelés 2 fő). Azaz ha tényleg megszűnik, legfeljebb az egyszeri vasútbarát még egy kuriózummal szegényebb lesz - amit zokszó nélkül elviselne, ha az adóterheiben ez pozivítan tükröződne... :)))
Révkomáromig 150 HUF-ba kerülő, ún. kishatárforgalmi jeggyel utaztam.
A túloldalon természetesen ugyanaz az esős-párás kép fogadott, de a járműveket illetően legalább el lehetett mondani az egykori reklámszöveget: "műanyag nem pótanyag". (240 090 tehervonattal Komárom felé.)
Révkomárom Komárom felőli vége alakjelzős (alak bejárati, alak kijáratik), az érsekújvári vége közös fény kijárati, alak bejárati.
A 4810-es személy gépe, 240 078. A két kocsi 20-41 460 és 342, kezdeti utasterhelés 60%.
Érsekújvár felé a pálya betonaljas (kivéve 19.0+50 - 20.0-30, ahol faaljas), útátjáróknál jellemző a faalj, GEO-s, 49-es sínrendszerű, beton felsővezeték tartóoszlopok, állomástávolságú közlekedés. A szelvényszámozás emelkedő, de nem révkomáromi kezdőponttal (Komárom (Újszőny) a legesélyesebb, ennek viszont "formailag" az mond ellent, hogy a dunaszerdahelyi vonalból ágazik ki a komáromi, és nem fordítva). Pályasebesség 100-as.
Az állomások Révkomárom után fényjelzősek (kijáratikkal).
A képen Ógyalla, avagy AranyFácánFalva vasúti megközelítésből. 25 leszálló, 5 felszálló. Más állomásokon gyenge (5 főig) utascsere.
Bajcs nézelődő vasutasokkal, az emeleten pedig ágynemű szellőztetés folyik. A vasutasok nézelődésének tárgya az aránylag - talán - szokatlan "lesállásom" volt: a homlokátjárót félig kinyitottam, a lábammal kitámasztottam és így készítettem képeket.
Érsekújváron átszálltam az 5033-as személyre, amely Nagytapolcsányig közlekedik. A kezdeti utasterhelés érzékeltetésére egy kép...
A gép 750 150, két helyi 2. o. termeskocsival és egy poggyászteressel (vagyis: 21-08 244, 240, 82-40 149).
Nagysurány felé a vonal villamosított, 1 vágányú, Érsekújvár után az ívben 90-es, majd 100-as a pályasebesség. Állomástávolságú közlekedés, fényjelzők. A szelvényszámozás emelkedő, érsekújvári kp.
Bánov állomáson kereszt egy hasonló összeállítású vonattal.
Az 5033 továbbindul Nagysurányból.
Aznap újabb bombát találtak a pozsonyi állomáson, aminek hatására kicsit mindenki be volt sózva. A szolgálattevő a kép készítését követően odajött hozzám és afelől érdeklődött, hogy van-e engedélyem. Én pedig felajánlottam néhány nyelvet a diskurzushoz, a szlovákon kívül. Erre inkább legyintett, megcsóválta a fejét, elmosolyodott és ment a dolgára...
Nagysurány előtt egy híd nyomai (beton lábazatok), amely átívelt a Tótmegyer és az Érsekújvár felé tartó vonalakon egyaránt, az így alkotott háromszög harmadik száraként.
A 810 649 mint 5728-as személy (viszonylata Nagysurány-Érsekújvár). Utasterhelése 25%.
Megérkezett Nagysurányra a Gemeran a 263 010-essel az élén. Egy héttel később kipróbáltam, de nekem nem ez a szerelvény (és nem ez a 263-as) jutott.
Visszaérkezés Érsekújvárra, ahol mindjárt akadt is egy újabb Búvár, a 750 131.
A "Sturovcan" indulásáig volt idő, így elkezdtem vadászni a Laminátkákat. Jöttek sűrű tömött sorokban.
A sok műanyag között azért a fém is képviseltette magát: 263 012, amely láthatóan meg van elégedve a gyártójával (a másik végén szintén ugyanilyen "plusz" felirat).
Vissza a fröccsöntött-laminált világba: 240 113.
240 028 egy "kikukucskáló" nézetből. A zöldség egy részét sajnos meg kellett szüntetnem, máskülönben nagyon belógott volna a képbe.
"Egy bogár élete"...
263 004 a hűtőfelületesebbik oldaláról.
210 062 leeresztett szedővel gurul egy érdekes 2 tengelyes (valamilyen üzemi?) kocsival, amely villamos (fűtés)csatlakozással és szép nagy zárlámpákkal rendelkezik. Ezzel az összeállítással a mai napon már találkoztam, Chotin állomáson álldogált. (Érsekújváron beszélgettem egy darabig a helybeli vasutasok egyikével, ő csak futólag említette, hogy a kocsi valami akkumulátoros kocsi. Nem firtattam a dolgot, aztán persze a fantázia beindult: akkumulátoros kocsi, villamos fő(fűtő)vezeték, nem villamosított vágányok teherpályaudvarokon... A kocsi lámpáit pedig nyugodtan lehet általánosabban homlokfénynek is nevezni, mivel a vörös fényűek felett egy-egy fehér is megtalálható...)
240 043 a bakon az egyik...
...és a másik végéről nézve. A homlokablak feletti kapaszkodórudak ennél a gépnél mindkét végéről hiányoznak.
A Sturovcan (R 873) gépe, 240 114. Itt van kapaszkodórúd a tetőn, a visszapillantó tükröket pedig olyasvalaki ötletéből festhették fehérre, akinek bunkós végű csápokkal rendelkező, Laminátka alakú bogarak jöttek elő álmában (sok Hurbanovo-árpalé elfogyasztása után).
A vonatról Érsekújváron szinte mindenki leszáll, minimális utasterhelés marad. Összeállítása: 20-41 751, 137, 215, 135, 19-48 008.
Vizesblokki csendélet (20-41 751).
Párkányban a vonatgép leakad, a szerelvény másik végére rááll a tolatógép és átállítja egy másik vágányra. A Laminátka ezek után elmegy az állomás érsekújvári végébe. A tolatást végző 742 020 frissen festve, de ha jobban megnézzük, némi egyengető kalapáccsal végzett munka azért nem ártott volna.
A szerelvény kihúzását követően, ráérősen, nem sietve, elindul a 240 114.
Van egy elmélet a táguló Világegyetemről - itt látható az elmélet szemléletes igazolása. A 130-as vonal eredeti kezdőpontja, Stadlau méterekkel távolodott Párkánytól... (A Szob előtti utolsó szlovákiai szelvénykő egyébként a 203.3, a híd tövében.)
Az új acél felüljáró a képen közelebb, a lebontás alatt álló beton-változat pedig tőle jobbra folytatódik, a kettő között jókora távolsággal. Már többeket meginterjúvoltam a helyszínen, hogy ugyebár az új felüljárónak centire pontosan ott kellene kilyukadnia, ahol a réginek, hiszen a képen hátul látható vasúti épület emeletén lévő ajtóhoz vezet - márpedig ha párhuzamosan halad a régivel, akkor ezt a trükköt csak a végtelenben fogja teljesíteni. Nézelődést követően "majd valahogy megoldják" - volt a válasz, nem túl nagy meggyőződéssel. Persze a kettő közé felhúzott lábak sejtethetik valami Z-alakú elem beépítését.
Vissza a járművekre, mindjárt kettőre.
Érkezik az Amicus az 1283-as Szilivel...
...de a Szili ebben a közegben túl kék és túl sok fémet tartalmaz a burkolata, ezért gyorsan helyreáll a rend. A Szili gépmenetben haza, amihez kap egy zártárcsát - csakhogy adott esetben ez a zártárcsa igazából nem is az, hanem olyan eszköz, amelyet a szlovák vasút használ annak jelölésére, hogy a járműre ne akadjon rá másik jármű (Érsekújváron mutatta egy vasutas, akivel beszélgettem, és elmondta a rendeltetését is). MÁV hálózaton azonban ez tökéletesen elmegy zártárcsának...
Jómagam a Hungária EC-vel mentem vissza, amelyet a 004-es Gorilla vitt. Utasterhelés minimális, a Nyugatiban mintegy 50 leszálló. Az összeállítása hátulról előre: 21-91 333, 321, 20-91 102, 116, 21-91 311, 109, 88-91 106, 10-91 107, 19-91 311.

Vissza a főlapra